A volt Balettintézet új élete
- Kriszta Bihar
- márc. 22.
- 3 perc olvasás
a Drechsler-palota kívül-belül
Van egy épület az Andrássy úton, amely mellett rengetegen elsétálnak úgy, hogy közben talán csak annyit érzékelnek: gyönyörű. Elegáns. Ismerős.
Pedig a Drechsler-palota nem egyszerűen egy szép homlokzat a sugárúton, hanem Budapest egyik legizgalmasabb történetű háza.
Egy épület, amely volt bérpalota, legendás kávéház, az Állami Balettintézet otthona, hosszú ideig fájdalmasan pusztuló városi seb – ma pedig újra nyitott, élő és látogatható helyszín.
Az idei Építészet Ünnepe és Éjszakája fesztiválon belülről is felfedezhető lesz.
Egy épület, amely a szemközti Operaházzal „beszélget”.
A Drechsler-palota közvetlenül az Operaházzal szemben áll – és ez egyáltalán nem véletlen.
A források szerint Lechner Ödön tudatosan viszonyult Ybl Miklós remekművéhez. Nem akart rálicitálni, nem akarta túlkiabálni az Operaházat – inkább finoman válaszolt rá.
Ezt később így fogalmazta meg:
„Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”
Ez az építészeti önfegyelem teszi igazán különlegessé a házat.
Nem versenyez, hanem párbeszédet folytat.
Tudtad, hogy itt volt Budapest egyik legendás kávéháza?
A földszinten már a kezdetektől kávéház volt, de az igazi hírnevet
Drechsler Béla hozta meg az épületnek.
Olyannyira, hogy egy idő után már nem is a MÁV Nyugdíjintézet palotájaként emlegették, hanem egyszerűen Drechsler-palotaként.
A kávéház nemcsak vendéglátóhely volt, hanem valódi találkozópont. Írók, művészek, társasági figurák fordultak meg itt.
Itt működött az úgynevezett Auróra-kör is, egy irodalmi–társasági közeg, ahol fiatal írók, költők és művészetkedvelő hölgyek találkoztak.
A legendák szerint ide járt Krúdy Gyula is, aki nemcsak a kávéház hangulatát élvezte, hanem a társaság nőtagjainak figyelmét is kereste – több-kevesebb sikerrel.
Állítólag gyakran próbált udvarolni, de rendre visszautasították. Végül azonban a kör egyik tagja bemutatta neki Spiegler Arabellát (írói nevén Satanella), akivel a történet szerint szinte azonnal egymásra találtak. A találkozásból rövid időn belül házasság lett.
Tudtad, hogy egy egész generáció Balettintézetként ismeri?
A 20. század második felében az épület teljesen új szerepet kapott.
1949 és 2002 között az Állami Balettintézet működött benne, és ettől a ponttól kezdve sokak számára már nem kávéház vagy bérpalota volt, hanem a fegyelem, a gyakorlás és a mozdulatok tere.
Egy ház, amely eredetileg lakásokra és elegáns életre készült, évtizedeken át a test és a művészet fegyelmezett világát szolgálta. Mintha az épület maga is folyamatosan új szerepeket próbált volna.
Tudtad, hogy a rekonstrukció kulcskérdése ez volt: mit tenne Lechner?
A felújítást a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervezte, és az egyik legizgalmasabb gondolat az volt, hogy nemcsak azt vizsgálták, mi maradt meg az épületből, hanem azt is:
Vajon Lechner Ödön hogyan formálta volna át az épületet?
Ez nem egyszerű restaurálás volt. Az épületet úgy kellett megőrizni, hogy közben újra működőképes, korszerű és élő legyen.
A külső architektúra és a megmaradt részletek az eredeti szellemiségben újultak meg, miközben a belső rendszer már a mai igényekhez igazodik.
Az épület központi tere ma egy üvegtetővel fedett belső udvar, amely összekapcsolja a szálloda különböző funkcióit.
A lefedés nem egyszerű tető: egy könnyed, szinte lebegő szerkezet, amely feszített hártyából és ívelt üvegezésből áll. Olyan, mintha egy áttetsző buborék feszülne ki a történeti falak között.
Itt találkozik igazán látványosan a 19. század és a 21. század.
A múlt és a jelen egyszerre van jelen
Ma a Drechsler-palota a W Budapest szállodának ad otthont.
Az Andrássy út felé vendéglátó tér nyílik, a belső udvar új közösségi csomópont lett, az emeleteken szobák, a pinceszinten a pihenés és regenerálódás terei kaptak helyet.
De a legfontosabb nem ez.
Hanem az, hogy újra van benne élet.
Nem díszlet többé. Nem lezárt emlék. Hanem működő, használt, visszakapott épület.
Miért különleges most belépni ide?
Mert a Drechsler-palota nem csak egy felújított ház.
Ez az épület egyszerre mesél Lechner útkereséséről, Budapest kávéházi aranykoráról, a Balettintézet évtizedeiről, a pusztulásról és az újjászületésről.
Az Építészet Ünnepe és Éjszakája fesztiválon pedig pontosan ezt lehet megtapasztalni:
hogy az építészet nem csak falakból áll, hanem emlékezetből, újrakezdésből, és abból a ritka pillanatból, amikor egy város visszakap egy darabot önmagából.
Tervezés éve
2017
Bruttó szintterület
15875 m2
Vezető tervező
Bánáti Béla
Projektvezető tervező
Lénárt Szabolcs, Zajacz Judit
Az Építészet Ünnepe és Éjszakája jó alkalom arra, hogy egy ilyen épületet ne csak nézzünk, hanem valóban megtapasztaljunk.
