Végleg a kukába került a Városliget utolsó óriása, és őszintén? Nem is baj.
- VÁROSI PLATFORM
- 10 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
Hosszú évek huzavonája, politikai adok-kapok és nemzetközi pályázatok után úgy tűnik, pont kerül a történet végére: nem épül meg az Új Nemzeti Galéria a Városligetben. A hivatalos döntések szerint a Petőfi Csarnok helyén tátongó, régóta kordonokkal elzárt területet nem betonozzák le egy újabb múzeum kedvéért, hanem inkább visszazöldítik. A japán SANAA építészcsapat futurisztikus, egymásra pakolt üveglapokra emlékeztető tervei végleg a fiókban maradnak.
Tényleg egy csoda maradt a fiókban – vagy inkább megúsztunk egy tájidegen monstrumot?
A tervek megítélése finoman szólva is végletesen megosztotta a közvéleményt és a szakmát egyaránt. Miközben a projekt támogatói világszínvonalú, fényárban úszó kulturális központról vizionáltak, a többség egészen mást látott a képeken. Sokan úgy érezték, hogy a japán iroda futurisztikus épülete egyáltalán nem passzol a történelmi park hangulatához, és inkább egy tájidegen, Rideg beton- és üvegmonstrum lett volna a fák között.
Az a bizonyos „amatőr”, földközeli látványterv ráadásul tökéletesen leleplezte a méregdrága, csalóka fényhatásokkal operáló gyári rendereléseket. Megmutatta a rideg valóságot: azt a nyomasztó monumentalitást, ami valójában agyonnyomta volna a környezetét. Így a leállítással a többség szerint nem egy építészeti csodát veszítettünk el, hanem egy hatalmas, felesleges tájsebtől mentettük meg a Ligetet.
A jelen
A Magyar Zene Háza és az új Néprajzi Múzeum átadása előtt rengeteg volt a negatív hang, a félelem és a tiltakozás. Sokan attól tartottak, hogy a beruházások tönkreteszik a parkot. Ehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek gyorsan birtokba vették és megszerették ezeket a tereket. A Zene Háza környezetét hétvégenként megtöltik a látogatók, a Néprajzi Múzeum dombszerű tetőkertje pedig sétatérként és kilátóként is működik. A korábbi éles kritikák után az elkészült épületek ma már funkcionálnak, és láthatóan használják őket a budapestiek.
Hiányzik még valami a Ligetből?
A két új kulturális intézmény sikere mellett is felmerül a kérdés: kell-e még ennél is több épület a Ligetbe? A Városliget elsősorban mégiscsak egy történelmi közpark, amelynek megvan a maga fizikai és ökológiai teherbíró képessége.
Az Új Nemzeti Galéria leállításával a fókusz most már egyértelműen a meglévő területek rehabilitációjára és a zöldfelületek megújítására helyeződik. A kevesebb néha több elve alapján valószínűleg ez a helyes egyensúly. A már álló épületek modernitást hoztak a területre, de a PeCsa helyének visszazöldítésével megmaradhat az a természetközeli, park jellege is a Ligetnek, ami miatt az emberek generációk óta szeretik és használják.
