Az életem nagy részét a Gellért-hegyen és környékén éltem le, bár tízszer, vagyis átlagosan közel hat évente költöztem. Jelenleg is itt lakom és cégünk a Concorde, Gellért-hegy és a Hegyvidék találkozásánál lévő irodáiból a házunkat látom a hegy északi oldalán, a Citadella alatt. Gyerekkoromban a Citadella parkjában és a Feneketlen-tónál eleinte babakocsiban tologattak, majd sétálni, játszani vittek a szüleim, ahogy én is a fiaimat két évtizeddel később, illetve Marcit ma is. 

 Ezeknek a megnevezhetetlen állatoknak (kutyák vagy lovak?) koptattam a hátát én is, illetve a fiaim, ma pedig itt, a Citadella dél-nyugati oldalán található parkban és az északi oldalon (következő képek) Gombóccal a kutyánkkal sétálunk.

A Feneketlen tó környéke és Szentimre város több lakóhelyemnek volt és számtalan sétának a helyszíne a mai napig. Édesapám az államosítás előtti utolsó évben járt a ciszterekhez, majd én már a József Attila Gimnáziumba a nyolcvanas években, illetve a hugom volt az utolsó generáció a Jóskában, mielőtt ismét a cisztereké lett az épület.  A Feneketlen tóval szemben, szintén a Bartókon található az általam alapított Autistic Art Alapítvány galériája is, érdemes meglátogatni.

Általános iskolába a Bartók 27-be jártam az első négy évben, ma már ez is egyházi iskola.. Mellette két házzal a 23-ban van az éttermünk az Allegro. Mára a Bartók - kávézói, éttermei, galériái, színházai miatt - gasztro-kulturális fogalommá vált és a környékbeli utcákkal együtt Budapest egyik legszínvonalasabb szórakozást nyújtó negyede alakult itt.